Bár lehet itt flancolni kakukkfűvel, meg miegymással, azért félreértés ne essék, nekem is jobban esik bármelyik juharszirupos, ujjnyi vastag tesónál az igazi "ősi" verzió, csak hát persze vannak azok a napok, amikor muszáj villantani. Egy könnyednek éppen nem mondható desszert, ami akár másnap reggelire is jó lehet, ha marad.

Hozzávalók:

1 és 1/2 bögre liszt

1/2 bögre kukoricaliszt

1 és 1/4 bögre tej

2 ek cukor

1 tk szódabikarbóna

1/2 tk sütőpor

1/2 tk só

1 ek friss kakukkfű

2 tojás

1/2 bögre ricotta

2 ek olvasztott vaj

1 ek méz

1 citrom héja reszelve

Elkészítés:

1) Egy nagy tálban keverjétek össze a lisztet, kukoricalisztet, cukrot, szódabikarbónát, sütőport és a sót.

2) Egy másik tálban pedig ugyanígy dolgozzátok el a maradék hozzávalót. Ahogy ezzel készen vagytok, mehet bele a massza a lisztes tálba. Keverjétek csomómentesre, és már lehet is kanalazni a palacsintatésztát a serpenyőbe! 

Én a sós karamell mellett némelyik adagot karamellizált barcakkal, némelyiket pedig házi málnás rebarbaralekvárral tálaltam. Jó étvágyat!

Ne felejtsétek el lájkolni a blog facebook oldalát, ugyanis ott bővebb infót találtok arról, hogy hogyan nyerhetitek meg az alábbi finomságok egyikét (kesutella, bacon dzem, céklás humusz)!

R